Hargita megyét nyugaton Maros megye, délen Kovászna és Brassó megye, keleten Neamţ és Bákó megye, míg északon Suceava megye határolja. A Maros megyei határ 211,35 km, a Brassó megyei 36,64 km, a Kovászna megyei 112,80 km, a Bákó megyei 106,89 km, a Neamţ megyei 100,80 km, a Suceava megyei 50,35 km hosszúságon húzódik.

Az ország megyékre való felosztását és a megyék közötti határvonalakat a 2/1968-as sz. törvény szabályozza, amely az ország közigazgatási-területi átszervezéséről szól. Ennek a jogszabálynak a melléklete az egyes megyék területét úgy állapítja meg, hogy felsorolja a megyéhez tartozó településeket. Ezzel a megyehatárok az adott megyéhez, illetve a szomszédos megyékhez tartozó települések közötti közigazgatási határral esnek egybe.

Mivel a 2/1968-as törvény megjelenése óta számos változás történt ezen közigazgatási területek esetében, ezért Hargita Megye Tanácsának vezetősége szükségesnek találta és tartja mindmáig, hogy a megyén belül minden településnek és a szomszédos megyékkel határos településeknek is, a közigazgatási határai újra tisztázva legyenek. Az erre irányuló erőfeszítések abban is megnyilvánulnak, hogy a 2009-es év folyamán több mint 120 prefektusi rendeletet adtak ki annak érdekében, hogy tisztázzák mind a megyén belüli települések közötti közigazgatási határokat, mind azon helységek közigazgatási határvonalait is, amelyek egyben megyehatárt is képeznek.

E folyamatok során Hargita és Neamţ megye, illetve Hargita és Bákó megye között merültek fel nézeteltérések, amelyeket röviden az alábbiakban ismertetünk.

 

Hargita és Neamţ megye:

 

Nincs egyetértés Hargita és Neamţ megye között Gyergyószentmiklós és Békás települések közigazgatási határainak megállapítása tekintetében. A két település közötti határvonal egyben megyehatár is.

Több évi vitát követően, 2002-ben Hargita megye prefektusának 90/2002 sz. és Neamt megye prefektusának 94/2002 sz. rendeletével kijelölt bizottság a Gyilkos tónál ült össze, a határvita tisztázására. Ekkor Gyergyószentmiklós városának küldöttsége kifejtette, hogy nem ért egyet azzal, hogy a két település közötti határ a Kupás pataknál lenne, ahogy a szomszédos megye küldöttjei állítják.

A gyergyószentmiklósi küldöttség javasolta a Minisztertanács 1115/1968 sz. határozata grafikus mellékletének beszerzését, tekintettel arra, hogy ez a jogszabály állapította meg Hargita megyében a közigazgatási határokat, összhangban a 2/1968 sz. törvény rendelkezéseivel.

A legújabb egyeztetések 2009-ben folytak, amikor a felek többször is találkoztak és napirendre tűzték a kérdés megtárgyalását. Ezeken az egyeztetéseken Hargita Megye Tanácsának képviselői is részt vettek, támogatva a gyergyószentmiklósi elképzeléseket. Hargita Megye Tanácsa 2009-ben két alkalommal is kérte a két érintett megye prefektusától, hogy kerüljön sor a közös bizottság tagjainak újbóli kijelölésére, mindeddig azonban ezen kérésekre nem kapott választ.

 

 

Hargita és Bákó megye:

 

Hargita és Bákó megye határán helyezkedik el Úzvölgye települése, mely a Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló 2/1968 sz. törvény melléklete szerint Csíkszentmárton községhez tartozik.

Ugyanakkor az 1972-ben és az 1985-ben elkészült, és a két megyei telekkönyvi hatóság pecsétjével ellátott kataszteri dokumentáció szerint a megyehatár az Úz folyó mentén helyezkedik el, azaz Úzvölgye települése Dormánfalvához, Bákó megyéhez tartozik.

Tekintettel arra, hogy ez nincs összhangban a 2/1968 sz. törvény rendelkezéseivel, 2007-ben a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a kataszteri dokumentáció a jogszabályi előírások megszegésével készült el, és az ügyben bírósági eljárást kell kezdeményezni, annak megállapítását kérve, hogy a mintegy 120 ha terület, amely Dormánfalvához volt telekkönyvezve, Csíkszentmárton községhez tartozik.

Vita tárgyát képezte a határon elhelyezkedő ifjúsági tábor is, melyet 1968-ban a Hargita Megyei Táborigazgatóság 10 évre adott át a Bákó Megyei Tanfelügyelőségnek, azzal az indokkal, hogy akkoriban Bákó megyében egyetlen tábor sem létezett. A tíz év letelte után a tábor visszavételére, a Bákó megyeiek együttműködésének hiányában, nem kerülhetett sor.

2005. októberében országos szinten a táborigazgatóságok átkerültek a Tanügyminisztériumtól az Országos Ifjúsági Hatósághoz (ANT). A Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa kérést fogalmazott meg a hatóság fele, melynek nyomán az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke a 919/2006-os számú rendeletével 2006. február 28-án elrendelte a tábor átadását a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóságnak.

A hatóság 2006 júliusában újabb rendeletet adott ki 1093/2006-os számmal, ismételten a tábor átadásáról. Az átadás július 20-án kellett volna megtörténjen, de a bákóiak nem jelentek meg, és kilátásba helyezték az újabb rendelet közigazgatási bíróságon való megtámadását.

A tábor átvételére irányuló későbbi kísérletek is eredménytelenül zárultak.